Túl vagyunk az első nyelvóráinkon. Elég gyorsan haladunk, a 4 óra alatt tegnap jó sok mindent tanultunk. Persze otthon sokat kell tanulni, sosem voltam olyan, akire az órán minden ráragadt, főleg nem ilyen mennyiségben. Újra beültünk az iskolapadba, Gerinek a cégen belüli kommunikáció, nekem pedig a jövőbeli munkakeresés miatt fontos. Az én osztályom nagyon durván vegyes felvágott. Indonéziától Kanadáig vannak diákok. (tunéziai, kínai, brazil, görög, olasz, lengyel, német, francia, spanyol, marokkói, kenyai....) van minden. Magyar csak én vagyok. Jó lesz! Továbbra sem tetszik ez a nyelv, de majd csak megszeretem. Egyedül fürdetünk, etetünk, altatunk ezeken a napokon. Eddig közösen, csapatmunkàban teltek az esték, most 2 nap kettecskén apàval, 2 nap kettecskén anyàval.
Tegnap voltunk a gyerekorvosnàl és a védőnőnél egy éves stàtuszon. Minden okés, súly oké, magassàg picit az àtlag vonal alatt, az esti felkelésre csak olyat mondott, amiket màr mind kipróbàltunk. Decemberben lesz szemvizsgàlat, hogy bandzsa-e. (Lusta szem) Szerintünk a bal egy picit az. Meglàtjuk. Szülinapjàra hazamegyünk, otthon is megyünk dokihoz, védőnőhöz. Az egy éves oltàst otthon kapja.