2015 Karácsony

18-án reggel elindultunk München felé, 3-szor kellett csak megállni, kicsit kinyújtózni, inni egy kávét, tisztábatenni Norinát. Münchenben nagyon jól éreztük magunkat Zolival és Annával. Náluk is jön a baba, így már sok gyerekcuccot a rendelkezésünkre tudtak bocsátani, pl. kiságy. Kis gyerekzsivalyt kaptak elöljáróban tőlünk. Találkoztam egy régi kolléganőmmel, aki most szintén Münchenben dolgozik, ott "kicsit" jobban keres a dutyfree eladói állással, mint otthon. Megnéztük a karácsonyi vásárt is együtt, forraltbor, kis vásáros kaja. Vasárnap reggel indultunk tovább, még ugyanannyi kocsiút volt hátra. Szintén 3-szor álltunk meg. Ez volt most a teszt, hogy hogy bírja a hosszú utat. Visszafelé repülőt foglaltunk, nem tudtuk, hogy ilyen jól fogja bírni. De nagyon ügyes volt, mindent úgy csináltunk, mint otthon: aludt nagyokat, evett, játszottunk, amikor már felállt volna egy kis tableten mesenézés. Otthon mindenki nagyon örült nekünk, remélem mindenki kiNorcizta magát kellőképp, mi is tutunk moziba menni (Csillagok Háborúja természetesen), barátozni/barátnőzni. Voltunk a Szecskában fürdőzni, sétáltunk a Városligetben, én voltam korizni, síelni Eplényben. Szóval szuper volt otthon, januárban még egy kis havat is láttunk, amire ugye itt nem sok az esély. Eddig még nem fagyott, de hétvégén minusz 1-2-t írnak estére. A repülőutunk már rutinnak számított, shuttle-lel jöttünk Gentbe, a buszhoz Geri jött ki elénk ebédszünetében. Ő kocsival jött kollégájával, nekik nem volt annyira jó az időjárás miatt, de rosszabb is lehetett volna. Egy kocsinyi cucc kipakolása várt rám, amikor megérkeztünk. 2 napig csak pakolgattam. Szóval újra itt(hon).

ágyösszerakás

Zoli gyakorol

angol nyelvű scrable- milyen betűket húztam?!