2016. november 9., szerda

Élünk,mint hal......

Amióta anyu megjött,hètfő délután óta esik az eső. Nővéremék ha ezen a héten jöttek volna, sok mindent nem láttunk volna. Nagyon hálás vagyok anyukámnak,hogy itt van és segít. A munkakeresést Norcival nem tudom hatékonyan űzni. Viszont szilárd elhatározásom,hogy nem jövő áprilistól akarok csak dolgozni,amikor ő ovis lesz. Már vagyok olyan szinten hollandul,hogy egy -egy gagyibb állásra megfeleljen-természetesen maradok a realitás talaján- Tegnap belevetettem magam,ma voltam is interjún,amin túl jutottam. IIyenkor mindig azt gondolom,hogy egy felhon ülök, -én mindent megtettem az ügy érdekében- és csak szállok a fellegekkel, meglátjuk hol rak le. Akárhogy is lesz,okkal lesz úgy.
Most Ìrország is a levegőben lóg megint. Vagyis tény,hogy mehetnénk! Ha Kanada, (most Amerika nem), valami egzotikus hely vagy Svàjc,Norvégia lenne, simán. De egy Dublinba csak akkor megyünk ha lesz valami zsíros pénzbeli kompenzáció vagy ha nem lesz más opció. De semmiképp sem a pezsgőbontós,már lakást nezegetős, tervezgetős,can't wait!, avagy alíg bírom kivárni"örömmámor van.
Àtrágtam magam az 5. szinten is,mint egy kis hód flamandból. Jöhet a 6. Az utolsó,amit a belga állam ingyenesen biztosít,csak hogy segítse az integrálódásomat.



Esőfelszerelés, made in Norway

Új haj, made by Cinti - kösziii

1 megjegyzés: